Az adománygyűjtés biztonságban tartása!
Ez az oldal bemutatja a védelmet, és kulcsfontosságú kérdéseket tartalmaz, amelyeket minden jótékonysági szervezetnek és minden adakozó cégnek és magánszemélynek meg kell fontolnia. Mit kell tennie az adománygyűjtés biztonsága érdekében:
A védelem:
A védelem az a megközelítés vagy azok a megtett intézkedések, amelyek célja, hogy megvédjék az adakozókat a lehetséges károktól. Az adakozók biztonságának megőrzése létfontosságú minden adománygyűjtő szervezet számára.
Mindentől függetlenül mind az adakozók, mind a szervezetek, mind pedig a szervezetekben helyet foglaló fogyatékkal élő emberek védelme egyaránt, kiemelt prioritást élvez.
Az adománygyűjtésnél ez azt jelenti, hogy át kell gondolni, milyen észszerű lépéseket lehetne tenni az alkalmazottak, önkéntesek, kedvezményezettek és támogatók védelme érdekében. Ha az Ön szervezete sebezhető körülmények között élő gyerekekkel, fiatalokkal vagy felnőttekkel dolgozik, akkor valószínűleg szigorúbb védelmi követelményeket kell támasztania, mint másoknak, és az adománygyűjtési gyakorlati kódexre is létre kell hoznia bizonyos szabályok erre vonatkozóan.
CivilChat a jótékonysági adománygyűjtés független szabályozója Magyarországon.
Ha a védelemről van szó, senki sem engedheti meg magának, hogy bármi felett is szemet hunyjon. Mindannyiunk kötelessége átgondolni, hogyan segíthetnénk megvédeni azokat, akikkel kapcsolatba kerülünk. Ez nem csak a sérülés és visszaélés veszélyének kitett személyek védelméről szól, hanem egy olyan pozitív, támogató és elszámoltatható kultúra előmozdításáról, amely ápolja mindazok általános egészségét, biztonságát és jólétét, akikkel együtt dolgozunk.
Bár kritikus fontosságú, hogy minden megbízott, alkalmazott és önkéntes törekedjen a kedvezményezettek védelmére, ez a mini útmutató az adománygyűjtéssel kapcsolatos védelemre összpontosít, nem pedig a jótékonysági tevékenységre a kedvezményezettekkel.
Kikkel kerül általában kapcsolatba jótékonysági szervezete, beleértve az alkalmazottakat, az önkénteseket, a kedvezményezetteket és a támogatókat, és ez magában foglal bármilyen „veszélyeztetett” csoportot (pl. gyerekek, idősek és/vagy potenciálisan kiszolgáltatott személyek)?
Milyen veszélyekkel járhat mindenki, aki kapcsolatba kerül a jótékonysági szervezetével?
Mennyire súlyosak és mennyire valószínűek ezek a problémák?
Mit tehet a kockázatok korlátozása és az emberek biztonságának megőrzése érdekében?
Ki a felelős a védelemért a szervezeten belül és a megbízotti szinten?
Hogyan épül be a védelem a jótékonysági szervezete folyamatos működésébe, beleértve a toborzási stratégiákat, a képzési és bevezető folyamatokat és a szervezeti politikát?
Hogyan biztosíthatja, hogy minden alkalmazott, önkéntes és harmadik fél megértse a védelemmel kapcsolatos megközelítését és az abban betöltött szerepét?
Milyen iránymutatásokat, képzést és támogatást tud nekik adni?
Szüksége van formális védelmi politikára és eljárásra?
Hogyan történik a védelmi problémák kivizsgálása és/vagy bejelentése?
Milyen gyakran fogják felülvizsgálni a biztosítékokat, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy szem előtt tartsák?
Hogyan fogja kommunikálni a védelemmel kapcsolatos megközelítését a támogatókkal, a kedvezményezettekkel, a finanszírozókkal, a partnerekkel és az érintettekkel?
